Függetlenül attól, hogy mit csinálsz a napi munkádban, pusztán az emberi lét manapság (!) megköveteli, hogy egy kicsit elmerüljünk a fájltípusok világában- képek a nyaralásunkról, személyre szabott ajándékok a családnak, a munkahelyi dokumentumok elküldése és a közösségi média fiókjaink kinézetének fenntartása – mindezek esetében nagy segítség, ha egy kicsit ismerjük a fájltípusokat és azok használatát.
Bizonyos fájlneveket valószínűleg már jól ismersz – a JPEG, a PDF, sőt, a PNG is mind szerepel a szótárunkban manapság. De hacsak nem tervezőként dolgozol, és nem használsz nap mint nap különféle fájltípusokat, valószínűleg nem tudod, hogy ezek a fájlok miben különböznek egymástól, és hogy mikor melyiket válaszd.
Nos, nem kell tovább gondolkodnod! Ebben az egyszerű útmutatóban mindent megtalálsz – minimális szakkifejezés, maximális egyszerűség és minden, amit tudnod kell a fájltípusokról és használatukról.
VEKTOROS VS. RASZTERES FÁJLOK
Mielőtt belemerülnénk az egyes fájltípusokba és azok használatába, válaszoljunk a kérdésre.
„Mi a különbség a vektoros és a raszteres fájltípusok között?”
Semmi köze Bob Marley-hoz 😁 A raszteres fájltípus vagy fájlformátum a pixelekből létrehozott fájlra használt kifejezés. A pixel, vagy másnéven képpont, egy kis színkocka, amelyből ha sokat nézünk együtt, akkor egy képet kapunk. A raszterfájlok képesek színátmenetek és finom részletek megjelenítésére, mint például a fényképeken (amelyek szinte mindig PNG vagy JPEG fájltípusok), azonban ha túlságosan felnagyítjuk őket, akkor „pixelessé” válhatnak, azaz a képet alkotó egyes pixeleket látjuk – biztos vagyok benne, hogy te is jártál már így !
Milyen előnyei vannak a raszteres fájloknak?
A raszterfájlok hátrányai
Raszterfájl példák
A vektoros fájltípus vagy fájlformátum olyan fájl, amelyet egy matematikai képlet formájában tárolnak. Ezek olyan képek, amelyeket a pixelekkel szemben arányos képletekkel hoznak létre, ezért megbízhatóbbak, ha átméretezik őket.
Milyen előnyei vannak a vektoros fájloknak?
A vektorfájlok hátrányai
Vektorfájl példák
Most, hogy az alapokat tisztáztuk (és már a „No Woman No Cry”-t dúdolod), részletesebben elmagyarázom a leggyakrabban használt képtípusokat, beleértve a logókat, ikonokat és fotókat, valamint néhány kulcsfontosságú dolgot, amit figyelembe kell venned, amikor kiválasztod, hogy melyik képtípus a megfelelő ahhoz, amit tenni szeretnél.
A JPEG a legáltalánosabban használt fájltípus – eredetileg digitális fényképekhez fejlesztették ki.
Ez egyfajta raszteres fájl, ami azt jelenti, hogy pixelekből áll. Ez egy „veszteséges” fájl, ami azt jelenti, hogy csak a szükséges információkat menti el, a többit pedig elveti, ami lehetővé teszi, hogy a fájl mérete viszonylag kicsi legyen (más néven „tömörített”). Ennek a tömörítésnek megvan az a hátránya, hogy a kép gyengébb minőségű lesz, mint az eredeti (például PSD (photoshop) vagy RAW fájl), ezért nem a legjobb nagyméretű nyomtatáshoz, például reklámtáblákhoz használni, mivel valószínűleg pixeles lesz.
A JPEG-fájlok nagyszerűen használhatók elektronikusan a szilárd háttérrel rendelkező képekhez, például fényképekhez vagy a közösségi média grafikáihoz. Mivel azonban raszteres fájltípusról van szó, túl nagyra nagyítva veszítenek a minőségükből (vagy pixelessé válnak), még az interneten is. Ennek elkerülése érdekében webes felhasználás esetén legalább 72 ppi (pixel per inch), nyomtatáshoz pedig 300 ppi legyen.
A PNG a raszteres képek másik általánosan használt formája, és a legtöbb modern böngésző értelmezi őket, ami azt jelenti, hogy remekül használhatóak a weboldalakon. A JPEG fájlokhoz hasonlóan „veszteségesek”, ami azt jelenti, hogy tömörítettek, és ezért viszonylag jó minőséget biztosítanak kis fájlméret mellett.
A fő különbség a PNG és a JPEG között az, hogy a PNG képek átlátszó háttérrel menthetők, így fantasztikusan alkalmasak logók és ikonok, vagy bármilyen más olyan weboldal képek készítésére, amelyek jobban néznének ki egyszínű háttér nélkül.
A GIF fájlok a JPEG és PNG fájltípusokhoz hasonlóan veszteséges, raszteres fájlok. Azzal a különbséggel rendelkeznek azonban, hogy rendkívül hatékonyak rövid animációs sorozatok vagy videók esetében, kevesebb helyet foglalnak, mint az MP4-ek, és dinamikusan érdekesebbé teszik a weboldalakat és a közösségi médiát.
A GIF fájlok statikus képekhez is használhatók, ezt azonban nem ajánlom, mivel kevésbé látványosak, mint a PNG és a JPEG.
A PSD fájl a Photoshop beépített fájltárolója, amely több részletet és információt tárol, mint amennyit a kép módosítására és szerkesztésére lehet használni. Általában Adobe Photoshop szükséges a photoshop fájlok megnyitásához.
Miután a photoshopban befejeződött a kép szerkesztése, a felhasználás előtt más fájltípusba, például JPEG vagy PNG formátumba kell exportálni.
A PDF-fájl egy univerzális szabványos fájlformátum, amelyet statikus információk (szöveg és képek) megjelenítésére használnak az interneten és nyomtatásban egyaránt. Vektoros és raszteres képeket egyaránt tartalmazhat – például ha van egy Adobe InDesign (vagy akár microsoft word) dokumentum, amelyet PDF-be exportálsz, a szöveg szöveges formátumban, a vektoros képek vektoros formátumban, a hozzáadott JPEG-fotók pedig raszteres formában kerülnek elmentésre.
A PDF megtekintéséhez nincs szükség semmilyen speciális szoftverre, és ezek kis fájlmérettel mentett, tömörített fájlok, így kiválóan alkalmasak digitális letöltésekhez és nyomtatásra szánt dokumentumokhoz.
Az SVG egy betűkből és számokból álló sorozat, amely raszterből, vektorból és szövegből álló képeket ír le. Mivel vektoros fájlról van szó, felbontásfüggetlen, ami azt jelenti, hogy a raszteres fájlokkal ellentétben nem pixelesedik vagy veszít a minőségéből, ha felnagyítjuk, és viszonylag kis fájlméretű marad. Az SVG-ket még nem minden böngésző támogatja, és mivel az SVG-fájlban lévő információk a forrásinformációból származnak, az elemek (például a szöveg) másképp jeleníthetők meg attól függően, hogy milyen alkalmazásból nézik. Nem minden webdesign platform támogatja eleve az SVG fájlokat.
Az Adobe Illustrator vagy AI fájl az eredeti logó, ikon vagy illusztráció létrehozásához használt Illustrator dokumentum szerkeszthető változata. Ez egy vektoros fájltípus, és hatalmas rugalmasságot biztosít az információk szerkesztéséhez és módosításához. Az AI fájlok nagyok, mivel nem tömörítettek, és tartalmazzák a fájl módosításához és szerkesztéséhez szükséges összes információt.
A photoshophoz hasonlóan, ha egy kép szerkesztése befejeződött az Adobe Illustratorban, a felhasználás előtt más fájltípusba, például PDF, SVG JPEG vagy PNG formátumba kell exportálni.
Az Adobe Illustrator gyakran a grafikusok által használt program logók, illusztrációk vagy ikonok létrehozására, amelyeket aztán JPEG, PNG, PDF és néha SVG fájlformátumban továbbítanak az ügyfélnek. Feltétlenül kérdezd meg a webdesignert, hogy milyen fájltípusokat fog átadni, és hogy a „forrásfájlokat” is átadja-e (ezekre akkor lesz szükséged, ha a logódat vagy más képeket különböző kontextusokban kell felhasználnod, azonban nem mindig adják át őket alapértelmezésben).
Nézd meg a többi fontos kérdést, amit fel kell tenned a webdesignerednek.
Tehát itt van – a vektoros és a raszteres fájltípusok közötti különbség, áttekintés mindegyikről, és hogyan használd őket a vállalkozásodban, vagy csak „emberként”, aki ebben a digitális korban éli az életét! Menj előre, és nyűgözd le webdesigner barátaidat az új grafikai design rövidítésekkel!
Azon gondolkodsz, hogy mit és hova írj a weboldaladra? Ingyenes exkluzív hozzáférést kapsz a Kezdőlap Tartalomtervező ebookomhoz!
Az a tartalomtervező, amelyet minden általam épített weboldal megtervezéséhez használok. Töltsd ki az üres helyeket, hogy a lehető leggyorsabban és legegyszerűbben meg tudd írni a weboldalad kezdőlapjának szövegét.